Hírek
2017. Október 24. 07:26, kedd |
Külföld
Forrás: mti
Ma tartja alakuló ülését a német Bundestag
Ma tartja alakuló ülését a német szövetségi törvényhozás alsóháza, a Bundestag.
A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén döntenek a házszabályról és megválasztják az elnököt és az alelnököket.
Megalakul a házbizottság, amely az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A többi bizottságot a várhatóan még legalább egy-másfél hónapig tartó koalíciós tárgyalások befejezése után tudják megalakítani.
A Bundestagnak 709 tagja és hat képviselőcsoportja lesz. A legnagyobb az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) frakciószövetsége 246 fővel, a második a szociáldemokrata párt (SPD) frakciója 153 fővel, utánuk a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) következik 92 képviselővel, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 80 fővel, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 69 fővel, végül a Zöldek 67 fővel. A testületnek 2 független tagja is lesz, mindketten az AfD jelöltjeként jutottak be, és a szeptember 24-i Bundestag-választás óta kiléptek a pártból.
A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti. A CDU/CSU pártszövetség Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminisztert, a CDU politikusát jelöli a tisztségre. Megválasztása biztosra vehető. A szavazás után az új elnök beszédet mond és átveszi az ülés irányítását a rangidős képviselőtől.
A hagyományok szerint valamennyi frakció jelölhet alelnököt. Megnevezte jelöltjét a Bundestagba első alkalommal bekerült AfD is, a CDU/CSU-tól jobbra álló párt a korábbi államfőjelöltjét, Albrecht Glasert indítja. Ebből alakulhat ki az új Bundestag első nagyobb konfliktusa; a többi frakció elutasítja Albrecht Glasert, az AfD viszont nem hajlandó olyan jelöltet állítani, akit a többi frakció is támogathat.
Albrecht Glasert a vallásszabadságra vonatkozó nézetei miatt nem támogatja a többi frakció. A politikus több interjúban kifejtette, hogy szerinte a muzulmánokat nem illeti meg a vallásszabadság joga, mert az iszlám nem vallás, hanem politikai ideológia. Azt is elmondta, hogy éppen ezért nem lehet különbséget tenni a muzulmánok és az iszlamisták - egy szélsőséges iszlám politikai ideológia követői - között. A Glaserrel szembeni bírálatok szerint nem méltó a Bundestag alelnöki tisztségére, aki kétségbe vonja a vallásszabadságot. A Bundestag így várhatóan AfD-s alelnök nélkül kezdi meg munkáját.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Október 31. 08:00, csütörtök | Külföld
Kimagasló a részvétel az amerikai elnökválasztáson a korai szavazáson
Megközelítette az 54 milliót a korai szavazásban részt vevő választók száma az Egyesült Államok elnökválasztásán.
2024. Október 30. 07:49, szerda | Külföld
Orbán Viktor szerint a georgiaiak úgy döntöttek, hogy nem lesz országukból második Ukrajna
Orbán Viktor köszönetét fejezte ki, hogy a georgiaiak nem engedték, hogy országukból egy második Ukrajna legyen.
2024. Október 29. 07:50, kedd | Külföld
Izrael lézer légvédelmi fegyvert fejleszt
Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 200 milliárd forint) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.
2024. Október 27. 07:42, vasárnap | Külföld
Földrengést okozott az izraeli légicsapást követő robbanás
A polgári védelem földrengésre figyelmeztetett Észak-Izraelben egy libanoni lőszerraktár felrobbantása nyomán - jelentette a helyi média szombaton Izraelben.