Hírek
2012. Március 05. 14:05, hétfő |
Belföld
Forrás: OrientPress
Hatvanforintos húsvéti tojás
Több mint harminc százalékkal drágult egy év alatt a tojás fogyasztói ára, sok helyen már ötven forintot kérnek darabjáért.
Szakemberek szerint az idén további drágulás várható, egyes ágazati elemzők a hatvanforintos árat sem tartják elképzelhetetlennek. Az áremelkedést elsősorban az uniós tyúkjóléti intézkedések generálják – írja a Magyar Hírlap.
„Nehéz megjósolni, hogy hol áll meg a tojás fogyasztói ára, de az biztos, hogy további áremelkedésre számítunk, amelyet a termelők költségnövekedése is indokol. A múlt év őszéig ugyanis önköltségen tudtak csak értékesíteni. Az áremelkedésért az uniós állatjóléti intézkedések és a magas takarmányárak okolhatók” – mondta a lapnak Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója. Kiemelte, fékezheti az áremelkedést, hogy a vásárlók anyagi lehetőségei behatároltak, így egy bizonyos árszintre a kereslet csökkenésével reagálna a piac. „A kereskedelem mintegy harmincszázalékos haszonkulccsal dolgozik, így az ő feladatuk, hogy engedjenek ennek mértékéből. A termelők önköltsége 21-22 forintra rúg tojásonként, amelyben még nincs benne az általános forgalmi adó 27 százalékos mértéke, így minimálisan mintegy 27-28 forintot kell elérnie a termelői árnak” – fogalmazott Földi Péter.
Január elsejétől Brüsszel betiltotta a hagyományos tojótyúkketreceket, az irányelv szerint a tyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt ketrecekben vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály szerint minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben, ráadásul fészekládáról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell. „Az új technológia és előírás tyúkonként ötezer forintos beruházásra kényszerítette a termelőket, ezt sokan nem tudták végrehajtani” – jelentette ki a szakember. A Tojástermelők Szövetsége szerint az új állatvédelmi rendelet luxuskörülményeket ír elő.
Az 528 regisztrált magyarországi tojótyúktelep közül 350-ben sikerült teljesíteni az uniós elvárásokat, 178-ban még nem, vagy csak részben cserélték ki a ketreceket. „Száz-százötvenre is rúghat azon telepek száma Magyarországon, amelyek még az idén abbahagyják a termelést, miután képtelenek megfelelni az uniós előírásnak. A kisebb termelők szinte biztos, hogy feladják, vagy már fel is adták. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi négymilliós tyúklétszámból kétszáz-kétszázhúszezer tojó eshet ki” – hangsúlyozta Földi Péter. A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt években három alkalommal is írt ki pályázatot, hogy megkönnyítse a régi, kisebb ketrecekkel termelő gazdák dolgát, s az idén is segít. Az Európai Bizottság és az uniós agrárminiszterek megállapodása alapján ugyanis hét hónap türelmi időt kaptak a termelők az átállásra, tekintettel a globális gazdasági helyzetre, illetve arra, hogy még mindig csaknem ötvenmillió tojót tartanak hagyományos ketrecekben az unió területén.
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen