Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) tájékoztatása alapján április 4-én vált ismertté, hogy Elon Musk, több vállalat, egyebek között a Tesla alapító-vezérigazgatója 9,2 százalékos Twitter-részvénypakettet vásárolt fel és ezzel a mikroblogger platform főrészvényesévé lépett elő. A megvásárolt 73,48 millió Twitter-részvény becslések szerint mintegy 2,89 milliárd dollárjába kerülhetett. A részvény árfolyama ekkor 26 százalékos emelkedéssel megközelítette az 50 dollárt.

A Twitter helyet kínált fel Musknak a cég igazgatótanácsában. Musk azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Később derül ki azért, mert az igazgatótanács tagjainak tulajdonrésze maximálva van. A Twitter igazgatótanácsa ezzel lényegében a cég teljes felvásárlását kívánta megakadályozni. Musk viszont a részvények 100 százalékát tervezi megszerezni. Később meg is tette "ellenséges" felvásárlási ajánlatát a cég részvényei száz százalékára 54,20 dolláros árfolyamon, 43 milliárd dollár bruttó összegben.

A Forbes listája szerint Elon Musk a világ leggazdagabb embere. Nettó vagyona a legfrissebb kalkulációjuk alapján 219 milliárd dollár volt, még a napokkal korábban megszerzett, 9,2 százalékos Twitter-részesedés nélkül.

A felvásárlási ajánlat szabályos riadalmat váltott ki a Twitter vezetői és alkalmazottai körében. A Twitter vezetése a felvásárlási ajánlatot az értékpapírpiaci zsargonban "méregpirulának" nevezett művelettel hárította el. A trükköt azért is nevezik méregpirulának, mert azzal gyakorlatilag a vállalat vezetése a cég részvényeseinek érdekei ellen tesz.

A konkrét esetben új részvények kibocsátásával hígították fel Musk pakettjének a súlyát. Tekintettel azonban a kivásárláshoz felkínált árfolyamprémiumra, az igazgatótanácsnak a részvényesekkel szemben fennálló vagyonkezelési (fiduciárius) kötelezettsége miatt elméletileg el kellett volna fogadnia a kivásárlási ajánlatot és a részvényesek elé bocsátani azt szavazásra.

Musk pontosan ezzel a "méregpirulával" próbál most fogást találni a Twitter vezetőségén, hogy jogi úton támadhassa meg felvásárlási ajánlatának elutasítását. Saját Twitter-oldalán jelentette be, hogy az igazgatótanács hamarosan jogi következményekkel szembesülhet, amiért "megszegte a Twitter részvényesei iránti vagyonkezelési kötelességét".

Ebben a tekintetben támogatóra is lelt Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó személyében. Florida állam ugyanis az állami nyugdíjalapján keresztül részvényesként érdekelt a Twitter üzleti teljesítményében.

Ron DeSantis szerint "a Twitternek van mit megmagyaráznia, mert nem nyújtott valami nagyszerű teljesítményt a befektetések megtérülésében; eléggé stagnált sok-sok éven át, és ezzel valószínűleg kárt okozott a (floridai) alapnak". Közölte egyúttal, hogy egy ügyvédekből álló csapat jelenleg azt vizsgálja, hogy "Florida állam miként vonhatja felelősségre a Twitter igazgatótanácsát a vagyonkezelési kötelezettségük megszegéséért".

"A kérdés az, hogy miért utasítaná el a cég a kínált árfolyamprémiumot? Nem hiszem, hogy ez pénzügyi megfontolásokon vagy üzleti megfontolásokon alapuló elutasítás volt" - jelentette ki egy sajtótájékoztatón DeSantis. "Azért utasították el, mert tisztában vannak azzal, hogy nem tudják kézben tartani Elon Muskot, mert tudják róla, hogy nem fogadja el a narratívájukat, és nem használhatnák a Twitter nevű játékszerüket az ortodoxia érvényesítésére, a rezsim és a bukott hagyományos médiumok támogatására" - fogalmazott a kormányzó. Majd leszögezte: "ezért tették. Megítélésem szerint nem azért, mert nem volt kedvező az ajánlat".

A Twitter megvásárlására tett ajánlatakor Elon Musk interjúkban fejtette ki, hogy az ő tulajdonába kerülő mikroblog-szolgáltató ismét biztosítaná a szólásszabadságot, és lehetővé tenné, hogy a kitiltottak, köztük Donald Trump volt amerikai elnök, ismét Twitter-oldalt nyithassanak.